Magyarország tíz legszegényebb településéből három Somogyban van, és lakosaik közel kilencven százaléka a Fideszre szavazott
Bár közismert tény, hogy a Dél-Dunántúl, s benne Somogy az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik, mégis sokatmondó, hogy a 2020-as személyi jövedelemadó-alap szerinti tíz legszegényebb település egyharmada ebben a megyében van. Az is nyilvánvaló ma már, hogy a szegénység, kiszolgáltatottság és a Fideszre való szavazási hajlandóság között szoros az összefüggés, de ennek mélyebb okai még feltárásra várnak.
Büssü, Istvándi és Kőkút. Utóbbi kettő a megye déli részén, a kettes szavazókörben található, a lakosok jelentős hányada roma. Istvándiban a legmagasabb az álláskeresők aránya, 20.82% márciusban, s itt tavaly a közfoglalkoztatottaké is megduplázódott 2020-hoz képest: 14.25%. A részvétel 51.52 százalékos volt, s a megjelentek több mint kilencven százaléka a Fidesz-listára szavazott.
Kőkúton a Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint márciusban 13.73 százalék volt a nyilvántartott álláskeresők száma, ám a közfoglalkoztatottak számának 2021-es évi átlaga „csak” 5.14. Ebben a községben 85.7%-os arányban szavaztak listán a Fideszre, a szokásosan alacsony, 49 százalékot alig meghaladó részvétel mellett.
Büssü még néhány éve is a negatív példa volt a megyei nyilvánosságban: rémtörténetek sora szólt a falusi bűnözésről, állatok, termények rendszeres ellopásáról, betörésekről, ám a statisztikák ma, bár jövedelmi értelemben a legszegényebb községek közé sorolható, kicsit rendezettebb életkörülményekről tanúskodnak. A másik két dobogóshoz képest kirívóan alacsony az álláskeresők száma, 4.02%, és a közfoglalkoztatottak 2021-es aránya is csupán 2.75%, ami más somogyi községekkel összehasonlítva kiemelkedőnek tekinthető.
A részvételi adatok is Büssüben voltak a legmagasabbak a három község közül (62.11%), és itt volt a relatíve legalacsonyabb, 81.03% azoknak aránya, akik listán a Fideszre szavaztak.
Ezek az összefüggések, melyek az ország más gazdaságilag fejletlen, alacsony jövedelemhányadú vidékein, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Nógrád megyékben is megfigyelhetők, nem intézhetők el a választások után az országos médiában is teret kapott „vidékizéssel”. Sokkal inkább arról van szó, hogy az itt élőknek egészen egyszerűen mások a kiválasztási szempontjaik, a választásban megnyilvánuló értékrendjük.
