Szociális reform, bérlakásépítés, visszakapott iskolák: erre számíthat Kaposvár ellenzéki győzelem esetén

A közismertebb tervek közé tartozik pl. a családi pótlék megduplázása, és a szociális minimum intézménye, amellyel a leginkább rászorultak helyzetét kívánják javítani: egy bizonyos megélhetési szintet mindenkinek biztosítana az állam, kiemelten a fogyatékkal élőkre és a nagycsaládosokra. Lakásfenntartási és adósságkezelési szolgáltatást is bevezetnének, megmaradna a rezsicsökkentés, de a juttatások többsége – a mostani rendszerrel ellentétben – rászorultsági alapon járna.

Az állami bérlakás-építés a másik terület, ahol az állam és az önkormányzatok együttműködése erőteljesebb lehet, függetlenül attól, hogy milyen politikai színezetű az adott helyhatóság. A Fidesz-rendszerben nem, vagy csak elvétve lehetett találkozni szociális bérlakás-építéssel, a saját tulajdonú otthonteremtést támogatták kiemelten. Ennek lett a következménye, hogy a tehetősebbek befektetési céllal kihasználták a kedvezményeket, többek közt ez emelte országosan a csillagokba az albérletárakat.

Ezen, s az ennek nyomán kialakult torz lakástulajdoni szerkezeten kíván változtatni az a nagyarányú bérlakás-építési program, amely jó minőségű, elfogadható bérű otthonokat kínál országszerte, segítve a munkaerő mobilitását és csökkentve a megélhetés költségeit. Ebben nyilvánvalóan kulcsszerepe lesz az önkormányzatoknak, hiszen ez a program csak velük együttműködve valósítható meg. Az önkormányzatok feladata lenne létrehozni azokat a lakásügynökségeket is, melyek számos fejlett országban már beváltak: garanciát nyújtanak a bérlőnek és a bérbeadónak a korrekt együttműködésre, valamint a piacot is fehérítik adózás szempontjából.

Kaposváron ezerszáz körül van az önkormányzati bérlakások száma. Utoljára a kétezres évek elején létesültek új építésű otthonok, s óriási szükség lenne rájuk, mivel a helyi lakásállomány nagy része alacsony komfortfokozatú, elavult, rossz műszaki állapotú ingatlan, jó része lebontásra érett. A Fő utcai ún. „Fecskeház” az egyetlen, ahol harminc egyszobás bérlakás várja a pályakezdőket, legfeljebb öt évre, ám az akkori kormányok által indított programot nem folytatták.

Az ellenzék azt ígéri, hogy az önkormányzatoknak nagyobb lesz a mozgástere gazdasági téren, az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy nem térhet vissza az a 2010 előtti rendszer, ahol a fideszes vezetésű városok, köztük Kaposvár rekordnagyságú adósságokat halmoztak fel, melyet később a kormánynak kellett kifizetnie. A csúcs Kaposváron egy főre több mint ötszáznegyvenezer forint volt. Nem térhet vissza az a gyakorlat sem, ígérik, hogy a támogatások elbírálásánál számít, milyen „színű” egy önkormányzat.

Nem fenyegeti veszély azokat a megkezdett beruházásokat sem, amelyekre a jelenlegi korány döntése alapján megvan a pénz, így pl. a 67-es út Kaposfüredet elkerülő és a Somogybabod-Balatonszemes szakasz biztosan elkészül, ám, hogy a másik két, tipikusan NER-módszerrel „levajazott”, előkészítés alatt lévő beruházás, a Deseda kemping és a fürdő melletti szálloda sorsa kétséges: mindkettő állami forrásokból gazdagítaná évtizedekig Mészáros Lőrincet.

Kulcsfontosságú kérdés, hogy mi lesz az iskolákkal? Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, akit Márki-Zay Péter kért fel, hogy a hat párttal együttműködve dolgozza ki az ellenzék választási programjának önkormányzati fejezetét, azt nyilatkozta nemrég az RTL Klub hírportáljának, hogy az önkormányzatok, ha kérik, visszakaphatják a tankerülettől az iskoláik fenntartási jogát – értelemszerűen az állami normatívával együtt.

Változás várható a kulturális intézmények fenntartásában is, ebben az egyesült ellenzék álláspontja egységes: „...Budapest és minden város kapja vissza a saját színházait. Fontos, hogy helyben, az adott önkormányzat dönthessen arról, hogy ki vezeti a színházat”.