Évek óta nem csökken a nyilvántartott álláskeresők arányszáma Kaposváron a BM szerint
Még mindig kétféle, egymástól kissé eltérő mutatót közöl a foglalkoztatásról a Belügyminisztérium és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Az NFSZ települési adatai szerint november 20-án 1209 nyilvántartott álláskereső volt a városban, amely az összes foglalkoztatott 3,19 százaléka. Csakhogy a hivatal mindig az előző év munkavállalási korú népességéhez viszonyít, a BM viszont a KSH által számított valódi adatot veszi figyelembe, így utóbbi szerint a nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója már 2018 óta nem változik Kaposváron.
A KSH szerint folyamatosan, a teljes lélekszámnál kissé nagyobb ütemben csökken a munkavállalási korú (15-64 éves) népesség létszáma Kaposváron. 2013-ban még 44.266, 2021 szeptember végén viszont már csak 36.998 volt a számuk. Így, ha a valóban egyre csökkenő számú nyilvántartott álláskeresők számához viszonyítjuk, eltérő adatokat kapunk.
A nyilvántartott álláskeresők számában is van eltérés: a BM által közölt legutolsó adat szeptember végi, 1.420 fő, erre az időpontra az NFSZ 1.338-as számot közöl. Októberre az NFSZ száma 1.255, novemberre 1.209, tehát lassuló tendenciát mutatva ugyan, de folyamatosan csökken. Az általuk közölt relatív mutató – szeptember végére – 3,53. Ugyanakkor a kozfoglalkoztatas.bm.hu, ahol a közfoglalkoztatáson kívül általános foglalkoztatási adatokat is közölnek, 3,84%-kal számol, miután a helyes, KSH által számított össz-foglalkoztatotti adatot használja.
Ha viszont ezt a számot vesszük alapul, s a BM ennek alapján megrajzolt grafikonját (képünkön), kiderül, hogy az elmúlt hat évben szinte alig csökkent Kaposváron a nyilvántartott álláskeresők relatív mutatója (alig több mint fél százalékkal), 2020-ban a járvány miatti lezárásokkor másfél százalékkal meg is ugrott. Ez az adat jobban kifejezi a munkaerőpiaci helyzetet, mint az álláskeresők nyers száma, hiszen az is sokatmondó, hogy milyen tempóban csökken Kaposváron munkavállalási korú népesség.
A relatív mutató mellett egy másik arányszám tekintetében Kaposvár 0,84-gyel a dunántúli megyei jogú városok közül csak Pécset, Szekszárdot, Dunaújvárost és Nagykanizsát előzi meg (0,88-1,10-1.11-1,15%). Ez azt fejezi ki, hogy az országos átlaghoz képest mennyi az álláskeresők aránya. Nyolc dunántúli város mellett megelőzi Kaposvárt Szeged (0,45%), Nyíregyháza (0,76) és Kecskemét (0,81) is.
A megyék rangsorában Somogy hátulról a negyedik 5,96 százalékkal, ebben a megyeszékhely, Kaposvár is benne van. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú lakosság közel hat százaléka nyilvántartott álláskereső, ami a legrosszabb adat a Dunántúlon, s országosan is csak Borsod, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyéket előzi meg.