Választási földrajz: szakadék választja el egymástól Somogy megye fejlettebb és leszakadó területeit

Többek között ez derül ki azokból az összehasonlító adatokból, amelyeket nemrég tett közzé térképeken a Választási földrajz – Electoral geography nevű tudományos Facebook-oldal. A február 27-i poszt részletesen elemzi – néhány kisebb hibával – a somogyi parlamenti választások történetét, kiemelve, hogy itt fordult elő az egyik kuriózumnak számító eset a magyar választások történetében, hogy egy regionális szerveződés – a Somogyért Egyesület – jelöltje be tudott jutni egyéniben az Országgyűlésbe.

Kaposvárt és környékét, az egyes számú kerületet az ellenzék számára nyerhetőként tünteti fel az elemzés, hivatkozva a 2018-as parlamenti és a 2019-es önkormányzati választások településszintű adatainak összehasonlításával. Tény ugyanakkor, hogy az ennél feltehetően pontosabb, aktuális közvélemény-kutatásokat is figyelembe vevő taktikaiszavazás.hu oldala csökkenő, már csak 0.9 százalékos előnyt mért az összefogás, dr. Varga István javára, amely már bőven a statisztikai hibahatáron belül van.

Kaposváron tehát várhatóan egészen kis különbséggel fog győzni valamelyik nagyobb támogatottságú jelölt, és a függetlenként, illetve névrokonként indulókra, valamint a négy kis párt jelöltjeire adott szavazatok mennyisége az átlagnál nagyobb szerepet játszik majd a végeredményben.

A kettes számú somogyi körzetben látszanak leginkább a leszakadás jelei, l. képünkön: itt vannak a legalacsonyabb átlagjövedelmű települések, és éppen itt szavaztak a legnagyobb arányban a Fideszre. Ez minden mértékadó elemzés szerint a közmunka települési arányával van szoros összefüggésben. Ahol van munka, ott magasabb az átlagjövedelem, és kisebb a szavazási hajlandóság a kormánypártra.

Itt még egy sajátos „dél-somogyi” jellemző is megfigyelhető: a körzetben öt ciklus óta Szászfalvi László (Fidesz-KDNP) a képviselő, ő csurgói lakos. 2018-ban a körzet másik két városában, Nagyatádon és Barcson kevesebb, mint negyven százalékot kapott, míg Csurgón bőven 60% feletti arányt ért el – a körzetet a megye nyugati sarkán lévő, valamint a Nagyatádtól keletre fekvő nagyon alacsony jövedelmi színvonalú községek szavazataival vitte el 2018-ban 51.63%-kal. Miután a helyzet lényegében semmit nem javult, várhatóan a korábbihoz hasonló megfontolások alapján döntenek a szavazók április 3-án.

A másik két körzet, a hármas és a négyes esetében is hasonló távolságokat láthatunk az egyes települések között. A Balaton-parti városokban magasabb az átlagjövedelem, és jóval kisebb, általában 40-50% közti a Fideszre való szavazási hajlandóság. Ez a különbség most – emeli ki a Választási Földrajz elemzése – még nagyobb lehet, miután egyre növekszik a kormány és az állami forrásokon élősködő vállalkozói kör Balaton-parti mohósága miatt a helyi lakosokban az ellenérzés.

A hármas és négyes körzet közepén, egyenlő távolságra a Balaton-parttól és a megyeszékhelytől található egy összefüggő településtömb, amely – ellentmondva kedvező földrajzi fekvésének – hasonlóan hátrányos helyzetű, mint a megye horvát határ menti része. A szavazati arányokat nézve is hasonló a kép, mint Dél-Somogyban.

Gyakran elhangzik a somogyi és általában a dél-dunántúli helyzettel, az aprófalvas, agrárius körzetekkel kapcsolatban, hogy a helyzet konzerválása leginkább a Fidesznek kedvez, hiszen biztos szavazóbázist nyújt nekik. Ráadásul a Somogy megyében leadott szavazat legalább harminc-negyven százalékkal többet ér, mint az ország sűrűbben lakott területein. A négy somogyi választókerület közül három benne van a tíz legalacsonyabb lélekszámúban, vagyis itt ötven-hatvanezer fő dönt egy képviselői helyről, míg Pest megyében ez közel százezer is lehet.

Ennek ellenére nem tud kitörni a szegénységből ez a vidék. Viszont már nincs messze az idő, talán a következő 2026-os választás, mikor az egy évtized alatti, tíz százaléknál magasabb népességcsökkenés miatt már csak három választókerület lesz Somogyban.