Megjelent a kormányrendelet: privatizálják a taszári repülőteret
A Kormány 1822/2021. (XI. 25.) sz. határozata értelmében “egyetért a taszári repülőtér területének kereskedelmi, ipari és logisztikai célú hasznosításával kereskedelmi repülőtér kialakítása érdekében” , és utasítja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül, versenyeztetés nélkül értékesítse az SGF Silu Global Fund Holding Zrt. számára a repülőteret jelentő ingatlanegyüttest.
Az SGF Silu Global Fund Holding Zrt.-t az idén májusban alapította Cseke István és Németh János, a pápai Németh és Cseke Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonosai. Utóbbi vállalkozás 2018 eleje óta létezik, padló- és falburkolással foglalkoznak, tavaly 962 milliós árbevétellel és 20 milliós nyereséggel zártak. Cseke és Németh csupán vezetőkként vannak bejegyezve az SGF Silu Zrt.-be, Hogy valójában ki a fő részvénytulajdonos, egyelőre titok.
Taszár sorsa - főleg a környékbeliek körében - régóta viták tárgya. A többség úgy véli, hogy az állam - korábban az MSZP-SZDSZ, majd a Fidesz vezetésűek egyaránt - hibás döntéseket hoztak, mikor engedték kiköltözni a honvédség vadászrepülő-ezredét egy sokkal rosszabb adottságú repülőtérre, Pápára, és elutasították a kettős, katonai-polgári hasznosítás gondolatát. Később több próbálkozás volt a repülőtér eladására: a legemlékezetesebb 2010-ben, mikor az akkori állami Vagyonkezelő Zrt. már közvetlenül a szerződéskötés előtt állt egy nemzetközi konzorciummal, az UGARDE Kft.-vel, amely a vételáron felül 26 milliárd forint befektetését vállalta volna a terület ökológiai kármentesítését beleértve.
Az ügylet a vagyonkezelő bürokratikus körülménykeskedése miatt nem jött létre, az UGARDE később hosszú ideig pereskedett is a magyar állammal. A 2010 tavaszi kormányváltás után, bár a körzetek akkori fideszes képviselői, Gelencsér Attila, és Heintz Tamás azzal álltak a nyilvánosság elé, hogy "Bízzák a következő kormányra Taszárt!" 11 évig nem történt semmi, csupán a terület egy részét használja a honvédség veszélyeshulladék-lerakóként.
A demokratikus és versenyszabályokban azért látszik némi különbség a 2010-es és a 2021-es értékesítésben: 2010-ben több körös pályáztatás volt, számos szigorú garanciális követelménnyel, most pedig egy kormányrendeletben, pályáztatás és garanciák nélkül kijelölték a beruházásban, repülőtér-üzemeltetésben semmiféle referenciát felmutatni nem tudó vásárlót.
