Szepesházi Péter: kötéltánc a bírósági reform támogatása

Az Európai Bizottság 2023 decemberében felszabadított 12 milliárd eurót, mert úgy látták, hogy a magyar kormány az igazságügyi reformmal – amelynek feltételeit 2027-ig kell teljesítenünk – megfelelt a releváns elvárásaiknak. Ha azonban közben bármilyen visszalépést észlelnek, a Bizottság akár újra befagyaszthatja a pénzeket. Hogy állunk ezen a téren? 

Nem csak az igazságügyi reformtól függ, hogy újra befagyasztják-e a felszabadított uniós pénzeket, de úgy tűnik, most a kormány békésebben igyekszik becserkészni az Országos Bírói Tanácsot (OBT), valamennyire egyeztetnének velük. De azért közben most is erőt mutatnak, hiszen vélhetően a bírói fizetést teszik az egyetértéstől függővé. Viszont a kiszivárgott bírósági reform ötletei külön-külön talán elfogadhatók lennének egy demokratikus országban, de a többségük még ott sem. Ám élhetünk a gyanúperrel, hogy még azok az ötletek is az elnyomást és a befolyás szerzését szolgálnák, amelyek elfogadhatók lennének, ismerve az igazságügy kormányzati megszállását. Nem vagyok optimista, mert szerintem az EU nemhogy ilyen, de ennél sokkal demokratikusabb változtatásoknál is háromszor meggondolná, hogy odaadja a még befagyasztott pénzeket. Hacsak nem lesz az unióban is nagyobb fordulat, vagyis megerősödnek az Orbán-rezsim politikai hívei és más országokban is hatalomra jutnak. 

Beletartozhat a „visszalépés” kategóriába a mostani bírósági reformtervezet?  

A kiszivárgott információk szerint igen. Ha az OBT ügyes, és komoly tárgyalópartnernek bizonyul, akkor jól is kijöhetne ebből. Ha hozzájárul a reformok egy részéhez, cserébe a bírói fizetések rendbetételéért – ami a bírói függetlenség szempontjából fontos tényező, ebbe ne lássunk bele puszta önzőséget, mert ez annál többet jelent. Egyébként a bírók fizetésemelése nem egy akkora összeg, hiszen három év alatt emelnének állítólag évi 15 százalékot, ami nagyjából a 2019. óta jelen lévő inflációt pótolhatja, a bírók fizetését nem növelné reálértékben. Viszont szkeptikus vagyok abban, hogy a kormánnyal úgy tud tárgyalni a Tanács, hogy a legdurvább reformokat ne valósítsa meg a hatalom és ahhoz ne adja a nevét az OBT. De elvben elképzelhető, hogy jól fogják csinálni, viszont ez egy kötéltánc. A kormány valószínűleg csak a reformcsomagja 80-90 százalékának elfogadása esetén mondja majd azt, hogy rendben van, lesz fizetésemelés. Miközben a törvény szerint az állam költségvetési javaslatába bele kell tenni az Országos Bírósági Hivatal elnökének bérjavaslatát, amiről a Parlamentben dönthetnek a képviselők. Nyílt törvénysértés, hogy nem került bele, és zsarolás az, hogy a béremelést összekötik a bírósági reform támogatásával. 

A HVG információi szerint a kormány elgondolkodott azon, hogy ítélőtáblákat és kis létszámú bíróságokat vonjon össze, ismét a járásbíróságokra osztja be a munkaügyi bírákat, csökkenti a bírói létszámot. Ennek milyen következményei lehetnek azon kívül, hogy a kormány spórolni akar a bíróságokon?

Szerintem nem csak erről van szó, ugyanis kevesebb embert jobban meg lehet fogni. Reméljük, addig sosem fog lesüllyedni a bíróság, mint a Rákosi -, vagy előtte a Szálasi-korszakban, amikor is konkrétan utasították a bírókat, de a közvetett nyomás jelenleg is elég szokott lenni. A közvetett nyomást viszont könnyebb kevesebb emberre, bíróra alkalmazni – és kevesebb bírósági vezetőn keresztül gyakorolni –, mint sok kis, elvileg nagyon kis szinten autonóm szervezeti egységre és annak elvileg autonóm elnökére. Emellett az Ítélőtáblák olykor ellen tartanak a Kúria olyan jogegységi határozatainak, amelyek rosszak voltak az ellenzéknek, vagy a hátrányos helyzetű embereknek, devizahiteleseknek, rokkantaknak, bárkinek. Tehát az Ítélőtáblák a Kúriával szemben jelentenek egyfajta szakmai ellensúlyt. Ezért lehet, hogy már nem olyan „kedvesek” a hatalomnak. Ugyanakkor, ha összevonás van, akkor marad a Fővárosi Ítélőtábla, ahol a vezetői szinteket már sikeresen megszállta a kormány.  

Jó ötlet átalakítani a bírói pályázatokat úgy, hogy a kívülről pályázók könnyebben bíróvá válhassanak, 30-ról 35 évre emelnék az alsó, és 70 évre a felső korhatárt, és külön bértáblát hozna létre a kormány a kúriai bíráknak is? 

Nem, mert így megint felső kaszt lenne bér szerint a Kúria, ahol úgy lehet emelni a fizetést, hogy az nem érintené az alapilletményt, ami viszont minden bíró fizetésére kihathatna. Hallottunk olyat is, hogy a bírók elleni fegyelmi, szakmai alkalmassági ügyeket a Kúria alá vonnák, miközben most sem igazán független az úgynevezett Szolgálati Bíróság, hiszen Szabó Gabriella bírónak is az ő véleményük miatt kellett távoznia. De akkor még kevésbé lesznek függetlenek ezek a bírák, ha ezek az ügyek Varga Zs. András – aki a kinevezése előtt nem látott tárgyalótermet – elnöklete alá kerülnek.  

A jelenlegi titkárokat és fogalmazókat a mostani fizetések mellett lényegében már csak a hivatástudat tartja a bíróságokon, illetve az a remény, hogy egyszer majd bírók legyenek. Egy joghallgató 24-25 évesen végez az egyetemen, tehát legalább 10 év elteltével lehet csak bíró, ezt a várakozási időt pedig azért a fizetésért nem fogják vállalni – mondta a HVG-nek az egyik név nélküli forrása. Ön szerint is csak a hivatástudat, ami miatt nem mondtak fel a még dolgozó titkárok és fogalmazók?

Igen. Egy jogi egyetem elvégzése, majd a szakvizsga és több év szakmai gyakorlat után a 200-300 ezer forint nettó közé essen a bírósági titkárok fizetése és a bírósági ügyintézőké csak akkor esik ebbe a tartományba, ha már elég régen, több, mint 10 éve vannak a pályán, az elég szomorú. Bárhol, főleg Budapesten egy belvárosi üzletben eladóként dolgozó is jóval többet keres ennél. Ha a bírósági reformban emelik a bírók pénzét, akkor azt nem tartom valószínűnek, hogy a bírósági titkároknál és a fogalmazóknál ne emeljenek. Szerintem ezt azért nem merik megtenni. Komoly felzúdulást váltana ki bíróságokon. Pletykák szerint egyszeri nagyobb emelés várható náluk, de utána hagyják megint elinflálódni a bérüket. Ez talán megállítja a fluktuációt, de továbbra sem lesz vonzó a szakmájuk. A bírói kinevezésekkel kapcsolatban viszont az is érdekes, hogy a kormány ezt hogyan akarja elérni. Majd választások után bejelentik, hogy 10 évig nincs kinevezés, és megvárják, hogy lecsökken majd arra a számra a bírói létszám, és senki sem kerül például a nyugdíjba vonulók helyére? Mert úgy, mint egy cégnél, nem lehet leépíteni a bírókat, mert a bírói függetlenség miatt élethosszig tart a bírói hivatás. 

Ha a bírósági reform minden pontja érvényesülne, akkor a kialakuló rendszer mennyiben hasonlítana az 1950-es évek magyar bíróságára? 

Még nem járunk az ’50-es években, de tendenciájában arra mutat. Nincs letelefonálás, vagy csak ritkán. Inkább arról van szó, hogy kialakítottak egy olyan egységet, ami 10-15 kúriai bíróból áll, akik pontosan tudják, hogy a további kúriai karrierjük az az elnöküktől függ. Akiről viszont mindenki tudja, hogy hova van „bekötve”. Így bezárult a kör. Tehát a látszólagos jogegység azoktól a méltón a Kúriára került bíróktól is – biztosan vannak ilyenek is – függ. Tehát az, hogy az összes kúriai bíró által kitalált típusügyekre milyen jogi megoldás szülessen országosan. Viszont azt is hallottam, hogy megyére fognak kinevezni embereket. Tehát nem a konkrét bíróságokra, hanem területre. Így mindenki megyei bíró lesz és a területen belül oda teszik őket, ahová akarják, és például egy győri bírónak simán mondhatják, hogy a jövő héttől Csornán fog dolgozni. Most, ha ehhez nem járul hozzá az adott bíró, akkor csak fél évre, de egyébként két évre is kirendelésben lehet, viszont, ha elfogadják ezt a javaslatot is, akkor nem lesz a bírónak beleszólása, megy ahová küldik. Hasonlít a pedagógusok átirányítási szándékához, de itt a bírói függetlenség is sérül. Mert, ha valakinek nem tetszik az, ha egy bíró bátran ítélkezik, akkor egyszerűen áthelyezhetik máshová a megyén belül.