Putyin egyedül nem indíthatja el az atomháborút, ha esetleg úgy tartja kedve

Megkeserülik azok az országok, amelyeknek a vezetése nagy hatótávolságú fegyverekkel támogatja Ukrajnát – mondta Vlagyimir Putyin az orosz állami televízióban csütörtökön. Orbán Viktor később úgy hivatkozott az orosz elnök beszédére, mint amit a nyugati országok vezetésének komolyan kell venni, mert nem egy kommunikációs blöffről van szó. „A hivatalos szervezetek komolyan veszik az orosz fenyegetéseket: vannak olyan intézetek, amelyek csak Oroszországgal foglalkoznak, és a NATO-ban is vannak elemzői, hírszerzési csoportok, illetve az Európai Unió is foglalkozik az üggyel. Az egyik legnagyobb kihívást jelenti az orosz doktrína változása, ezért figyelemmel követik, milyen céljaik vannak, milyen változások várhatók, milyen új haditechnikai eszközöket alkalmaznak, ezeket milyen hatásfokkal, és milyen nemzetközi kapcsolatokat építik ki” – mondta a Hírklikknek Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.

Putyin még kedden fogadta el Oroszország új nukleáris doktrínáját, miután Ukrajna elkezdte használni orosz területre irányítva az Egyesült Államok által küldött ATACMS-rakétákat. Válaszként Oroszország közép-hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát. Ez a rakéta ugyan nem szállított atomfegyvert, de erre is lett volna lehetőség. „Erre a rakétára tehetnek hagyományos, vagy atomfejet is, de nyilván nem atomfejjel kísérleteztek. Ez kettős figyelmeztetés: egyrészt a nyugat felé, hogy Oroszország is rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek elérik Ukrajna bármely területét, de ezzel már nem Ukrajnát fenyegetik, hanem a nyugati országokat. Ott vannak az Iskanderek is Oroszország nyugati határa mentén, a balti országok környékén, amikkel Európa bármely pontját elérik” – emlékeztetett a szakértő. A keddi rakétatámadás egy katonai létesítményt talált el Dnyipro városában, messze az orosz-ukrán határtól. Ukrajnának azonban nincsenek olyan légvédelmi eszközei, amelyekkel még érkezés előtt el tudnák téríteni a hasonló eszközöket.

Gombnyomásra nem működik

A héten módosított orosz doktrína egy keretrendszer arra vonatkozóan, hogy az ország vezetése mikor vethet be atomfegyvereket más országokkal szemben – ezt a lécet tették alacsonyabbra. A szöveg legfrissebb változata szerint atomfegyvereket vethetnek be, ha olyan támadás éri Oroszországot, vagy Belaruszt, amely kritikus veszélyt jelent a két ország szuverenitására, vagy területi integritására. A korábbi szöveg úgy szólt: nukleáris támadás esetén vethetnek be atomfegyvert válaszként, vagy akkor, ha az orosz állam létét fenyegeti az ellenfél támadása. Az első számú döntéshozó a nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban továbbra is az elnök. „Az atomfegyverek bevetése több ember döntésén múlik, de a végső döntést az elnök hozza meg, ez minden országban így van. Nemzetbiztonsági tanácsadók is részt vesznek a döntésben: se Keleten, se Nyugaton nem lehet olyan, hogy az elnöknek bekattan az agya, és elindítja az atomháborút, ez csak egy csoport döntése lehet” – mondta Kis-Benedek József.

Ettől függetlenül, nem megnyugtató, hogy a BBC Oroszországról tudósító szerkesztője, Steve Rosenberg egy olyan autóhoz hasonlította az orosz elnököt, amelyben nincs hátramenet és fék, és padlógázzal száguld az autópályán. A Novaja Gazeta újságírója, Andrej Kolesnyikov szerint még Putyin sem tudja, bevesse-e az atomfegyvereket, mert ez a pillanatnyi érzelmein múlik. Ugyanakkor nyugati országok korábban tankokkal, rakétákkal és F-16-os vadászrepülőkkel is ellátták Ukrajnát, amit Putyin nem sokkal később szintén megtorlással fenyegetett. A nukleáris fegyverek bevetése beláthatatlan pusztítással járna, tekintve, hogy a világ atomfegyvereinek 88 százaléka az Egyesült Államok és Oroszország kezében van.

Oroszország több mint ezer napja támadta meg Ukrajnát, a Hírklikken pedig arról is írtunk, hogyan kényszerítheti kompromisszumra a hivatalba lépése után Donald Trump az orosz elnököt.