Orbán fantasztikus évet ígért jövőre a magyaroknak
„'25-ben valóban történnek majd olyan dolgok Magyarországon, amelyek korábban még sosem, és amelyekre nem indokolatlan a fantasztikus kifejezés használata sem." Ezt mondta Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth Rádióban és biztosak lehetünk abban, hogy így lesz, mert mint tőle tudjuk, ő még sohasem hazudott az embereknek. Amúgy az Orbán-kormányok 2010-es regnálása óta minden évünk fantasztikusra sikeredett, sőt, minden év fantasztikusabb volt, mint az azt megelőző.
2011-ben, tizenharmadik országértékelő beszédében arról beszélt a miniszterelnök, hogy 2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehozták a minden további remény alapját jelentő változást, 2011 a megújulás éve, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 pedig az elrugaszkodás éve lesz, amikor az ország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét. 2013 az emelkedés éve lesz, amikor láthatóvá válik, hogy Magyarország megindult felfelé, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy az erőfeszítéseknek volt értelmük.
A hatalomba nyolc év száműzetés után visszatérő Orbán-kormány rögtön erős felütéssel kezdte. Nem sokkal a fülkeforradalom – kezdetben így nevezték a kétharmados hatalomátvételt – győzelme után a magánnyugdíj-pénztártagok kaptak egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Előbb csak kölcsönbe kérték tőlük a pénzt, de amikor látták, hogy nem szívesen adják, akkor elvették örökre. 3000 milliárd forintról volt szó, ami nem kis összeg, ennyi pénzért még Mészáros Lőrinc – aki Orbán Viktor gyerekkori pajtásából milliárdossá lett – is lehajolna.
Talán 2016 volt a legfantasztikusabb év: akkor derült ki, hogy Rogán Antal helikopterrel ment akkori felesége barátnőjének lagzijába, Semjén Zsolt pedig a NER egyik kedvezményezettjének barátai segédletével Svédországban rénszarvasra vadászhatott. A két ügy nem maradt következmények nélkül: az év októberében bezárták az ügyeket megszellőztető Népszabadságot.
Szintén 2016 elején született egy ajándékozási szerződés, amelyben a később csengeri örökösnőként ismert csaló, Sz. Gáborné és a Fidesz egyik alelnöke, Kósa Lajos megállapodtak abban, hogy a hölgy egy nagy francia bank, a Credit Industrial et Commercial Bank 24.09 százalékát Kósa Lajosnak ajándékozza. Ez a bank a legnagyobb európai pénzintézetek egyike, 35 országban van lerakata, mérleg szerinti vagyona 313 milliárd euró. A nemes lelkű csengeri örökösnő ezen felül még egy repülőcég öt százalékát is átengedte Kósa Lajosnak, amit a politikus köszönettel elfogadott. Kósa feleségének a sajtóban is idézett rendőrségi vallomása szerint a Fidesz alelnöke három alkalommal is találkozott volna Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterrel, aki – legalábbis a csengeri örökösnő ezzel áltatta a Fidesz alelnökét – a mesés örökség pénzügyi gondnoka volt. Kósa annyira beleélte magát a milliárdokba, hogy még az sem volt gyanús neki, miként hozhatja össze őt egy nagyon egyszerű asszony a német pénzügyminiszterrel. (A találkozó egyébként mindhárom alkalommal meghiúsult.)
Az sem volt piskóta, amikor kiderült, hogy a kormányzati szervek még 2017-ben megvásárolták az izraeli NSO cég egyik termékét, a Pegasus nevű kémszoftvert. Ez a termék kiválóan alkalmas arra, hogy a megbízhatatlannak tartott politikai ellenfelek okostelenfonjára telepítve, információkat szolgáltasson a megbízóknak. Ez egyfelől törvénytelen, másfelől pedig ehhez hasonló történetek leginkább banánköztársaságokban és az Orbán-kormány által egy ideje preferált keleti diktatúrákban szoktak előfordulni. Demokráciákban is megeshet persze, de ott következményei vannak, például az, hogy az elkövetőket felelősségre vonják és a kormány belebukik.
Aztán jött a Covid, de a mi kormányunk levitte a birkózószőnyegre és kardélre hányta: Orbán Viktor 2020 márciusában büszkén jelentette be, hogy fürkészeket és portyázókat küldött ki a világ minden tájára. Hamar lett eredmény: az Orbán-kormány a magyar adófizetők pénzén 300 milliárd forintért vásárolt lélegeztetőgépeket a pandémia idején, az ügyleteket a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium felügyelte és bonyolította. Ebből a 300 milliárd forintból mintegy 178 milliárdot egy Vinod Sekhar maláj úr GR Technologies nevű cégén keresztül költött el a magyar kormány. A maláj úr annyira jól járt az üzlettel, hogy a jutalékból azonmód vásárolt is magának egy luxusjachtot és egy repülőgépet.
S ha már a fantasztikumoknál tartunk, még néhány, a teljesség igénye nélkül: ide tartozik a baltás gyilkos kiadása az azeri elvtársaknak, akik aztán nemzeti hősként hordozták körül az országban, de említhetnénk Nikola Gruevszki, a hazájában köztörvényes bűnökért elítélt volt macedón miniszterelnök befogadását, akinek a szökésében meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint a magyar külügy is segédkezett. És akkor még nem beszéltünk a közmédia pártpropagandává silányításáról. Magyarország miniszterelnöke arra sem lehet nagyon büszke, hogy barátai és csókosai oly mértékben gazdagodtak, hogy ma már a nemzeti vagyon mintegy harmada a lakosság egy százalékának a kezében összpontosul. Ilyenre az Európai Unióban sehol sincs példa, Európában is csak Törökország dicsekedhet hasonlóval.
A fentiek fénylében valóban fantasztikus év jön jövőre. Ismét lesz elrugaszkodás – jó orbáni szokás szerint elrugaszkodás a valóságtól. Ami persze nem okoz problémát a miniszterelnöknek: 2018 májusában ő maga mondta az Ericsson népligeti székházának átadásakor, hogy „akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően, a magunk akarata szerint a valóságot is képesek vagyunk hajlítani”.
