Bosszúnak és prevenciónak is nevezhető módosításra készül a választás szabályaiban a Fidesz

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a Fidesz a választási szabályok újabb – mégpedig villámgyors – módosítására készül. Ennek érdekében már be is nyújtotta és a parlament sürgősen – már keddre – összehívott igazságügyi bizottsága elé vitte a 65 oldalas (!) tervezetet. Ez több részből áll, az egyik a választókerületek átrajzolása, mégpedig Budapest kárára, illetve Pest megye javára. Budapesten 18-ról 16-ra csökkentenék az egyéni választókerületek számát, miközben Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re emelnék. 

További tervezett változtatás, hogy megszűnne a lakcímkártya kötelező bemutatása a szavazáskor, a személyazonosság igazolásához személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása is elegendő lenne. Nem adnának kötelezően borítékot a szavazáshoz, továbbá megteremtik a szavazatok automatikus újraszámlálásának, illetve kötelezettségének a lehetőségét is. 

Vajon ezzel bosszút állnak Budapesten azért, mert a fővárosban a Fidesz ismét vereséget szenvedett el az őszi választáson? Vagy inkább preventív intézkedés, miután már az eleve eltorzított szabályokkal is veszélyben érzi a kormányzópárt a 2026-os győzelmét? Tóth Zoltán választási szakértőt kérdeztük.

A hagyományos választási csalás módszere a választókerület határainak a módosítgatása a megelőző választások szavazóköreinek az eredményei alapján – szögezte le a szakértő, rámutatva: a Fidesz most is olyan irányban akarja módosítani az egyéni választási kerületek határát, hogy a lehető legkevesebb szavazattal a lehető legtöbb győzelmet hozza számára. „Ezt persze lehet bosszúnak is tekinteni, de akár prevenciónak is, ami biztos, hogy tisztességtelen” – állapította meg. Annyiban bosszú, hogy Budapesten kettővel csökkentik az egyéni választókerületek számát – s mint tudjuk, a főváros a Fidesz ellen szavazott legutóbb is. Ugyanakkor Pest megyében könnyű olyan választási földrajzot kitalálni, amely azon alapul, hogy a viszonylag apróbb településeken stabil a Fidesz többsége. 

Tóth Zoltán emlékeztetett arra, hogy míg korábban a választási földrajz módosítása csak azt a célt szolgálta, hogy a Fidesz megszerezze a kétharmadot, most komoly akadály jelentkezik azzal, hogy létrejött egy olyan párt, amely – több felmérés szerint is – azonos, vagy akár több szavazatot is szerezhet a választáson. Amire eddig nem volt esélye az ellenzéki pártoknak. Ugyanakkor a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a módosítás még visszaüthet a Fideszre azzal, hogy a szerveződés alatt lévő új nagy ellenzéki párt számára jelent majd előnyt. „Akár így, akár úgy, semmiképpen sem tekinthető ez korrektnek, mert vannak olyan egyéni választókerületek, amelyeket az előbb említett Budapesten és Pest megyén kívül is módosítani kellene, de ezekhez nem nyúlnak – éppen ezért is élek a gyanúperrel, hogy kifejezetten a Fidesz javára szól a módostás, s nem a tisztesség ösztönzi”.

S mi a helyzet a további módosítási tervekkel? – kérdeztük. Van, aminek az alapja a népességnyilvántartási rendszer fejlődése – ilyen az, hogy a jövőben nem lesz szükség lakcímkártyát vinni a szavazásra, s elég lesz egy fényképes hatósági igazolvány bemutatása – magyarázta.

Egy másik módosítást azonban igen súlyosnak mondott, mégpedig azt, miszerint a választási értesítőt a jövőben már kormányablakon keresztül is eljuttatják a választókhoz. Ami azt jelenti, hogy nem lesz kötelező borítékot adni a választóknak, ami viszont – az értékelése szerint – politikai visszaélés. „Az önmagában nem pusztán egy választási eljárás-költséget csökkentő elem, ha nem adnak borítékot, merthogy azt jelenti, hogy nem lehet úgy szavazni, hogy nem adom le a szavazatomat – ez pedig radikálisan ellentétes a választások szabadságának a gondolatával” – mondott véleményt a szakértő. Miért ne lehetne nem kitöltve, üresen bedobni az urnába a szavazólapot? – vetettük közbe. Eddig, ha üres borítékot dobott be a szavazó az uránba, azt a számláláskor az urnából hiányzó szavazat rubrikába kellett rögzíteni, erre most nincs lehetőség, így korlátozza az emberek választáshoz való jogát – reagált.

Látszólag új szabály a szavazatok automatikus újraszámlálásának a lehetősége, de ez korántsem új – mutatott rá. Húsz évig ugyanis ez benne volt a törvényben, majd éppen a Fidesz törölte azt el, de most a Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester választás kapcsán elrendelt újraszámlálások politikai konzekvenciája alapján visszaveszik.

Ahogy a fentiekből is leszűrhető: Tóth Zoltán a választási eljárás egyetlen módosítását sem tartja a „futottak még kategóriába” sorolandónak. Mint mondta, már csak azért sem, mert egyikről sem lehet előre tudni, melyikből lesz botrány. „S mint tudjuk, minden módosítás – a nemzetközi választási megfigyelők átfogó, általános tapasztalata szerint is – mindig a hatalmon lévő kormány érdekeit szolgálja” – húzta alá.

Miért volt sürgető a mostani módosítás? – kérdeztük végül Tóth Zoltántól. Mint mondta, hamarosan lejár az evk-kat érintő módosítás határideje, ugyanakkor más módosításra még van idő.

Meddig és merre módosítgathatnak még a választásokig? – kérdeztük. Úgy vélte, hogy még várható egy arányosító módosítás. A jelenlegi választási matematikai megközelítésben a választási együttható 1,8, ami a rendkívül aránytalan kategóriába tartozó matematikai kifejezés – emlékeztetett. Meggyőződése, hogy ezt módosítani akarják majd, mégpedig azért, mert megjelent egy, a szavazatok számát illetően a Fidesszel versenyképes párt. Ha pedig a Fidesz azt feltételezi magáról, hogy esetleg kis arányban vereséget szenvedhet, akkor nem akarja, hogy a – korábban éppen a saját érdekeiknek megfelelően módosított – szabályok eredményeként az ellenfél szerezzen kétharmados többséget. „A Fidesz vezérelve mindig is az volt, hogy minél kevesebb szavazattal, minél több mandátumhoz jusson, azt meg nem akarja, hogy az ellenfél kis különbség esetén kétharmadot szerezzen” – szögezte le Tóth Zoltán. „Ez az arányosítási módosítás még előttünk áll, de ha úgy alakul, akkor szerintem nem kétséges, hogy szakmailag ezt meg fogják lépni” – húzta alá.