Tordai Bence: a szociális alapjogok nem egyeztethetők össze az Alaptörvény szellemiségével 

Lassan egy hete kezdődött el a kilakoltatási moratórium, amely megakadályozza, hogy a nehéz sorsú emberek a téli hidegben utcára kerüljenek. Ám nem csak az utcán élők vannak veszélyben, mert a kihűlés miatt életüket vesztő emberek több mint 60 százalékát fűtetlen otthonában éri utol a halál. Márpedig nagyon sok emberéletről van szó. A tavalyi adatok szerint Magyarországon a „nem járműbaleset következtében bekövetkezett baleseti halálesetek” harmadik leggyakoribb oka a kihűlés, vagy fagyhalál – hívta fel a figyelmet Tordai Bence. Ezért Buda független képviselője ismét beadta az Országgyűlésnek a tömeges kihűléses halálozások megelőzését célzó intézkedésekről szóló határozati javaslatát. 

Miért nem fogadták el a javaslatot már korábban? – kérdeztük Tordai Bencét. „Ha korábban elfogadták volna, akkor a kormánynak már évek óta egészen más szociális-, és lakhatáspolitikát kellett volna csinálnia. A határozati javaslat ugyanis elég kemény irányt szabott volna a kormányzatnak, akár a lakásfenntartási támogatásokat, az adósság kezelési támogatásokat vagy a lakhatási szegénység különböző formáinak a kezelését nézzük. Nyilván azért nem fogadták el, mert mélyen ellenkezik az alapvető meggyőződésükkel az, hogy a lakhatás alapvető emberi jog lenne. Ezért az Orbán-kormánytól nem várhatjuk, hogy ezt a területet rendezné, miközben már nagyon kis beavatkozásokkal nagyon sok ember életét lehetne megmenteni, segíthetnének” – válaszolta az országgyűlési képviselő. Elérhetnénk Ausztria szintjét, ahol hidegebb van, mégis tíz év alatt sem haltak meg fagyhalál következtében annyian, mint nálunk tavaly. Miközben ezt a borzasztó halálnemet el lehetne kerülni felelős kormányzással – tette hozzá a független képviselő.  

Tordai Bence szerint a lakhatás alkotmányos joggá tételére sincs esély egy olyan Országgyűlésnél, amely nem tekinti a szociális jogot az alapjogok részének, ahol éhen lehet halni vagy az utcán megfagyni. „Ott van rá esély, ahol jogunk van valós társadalombiztosításhoz, az élethez szükséges minimális jövedelemhez és biztos, emberhez méltó lakhatáshoz. De ez nyilván egy egész más világ. A mostani Alkotmányt pótló Alaptörvénynek a szellemiségével ez össze nem egyeztethető.” 

A Fidesz-állam megpróbál a még meglévő szociális kötelezettségei alól is kibújni – folytatta Tordai Bence. Például a szülők eltartási kötelezettsége, amit a gyerekeikre róttak, vagy hogy nagyon sok állami funkciót a szociális szférában kiszerveztek a történelmi egyházaknak, mind arra utal, hogy a kormány a legkevésbé sem szeretné vállalni az állam szociális felelősségét, éppen ellenkezőleg cselekszik – jegyezte meg az ellenzéki politikus.  

Van olyan része a javaslatnak, amit ön szerint elfogadna az Országgyűlés? – vetettük fel. Ha lenne rugalmas, konstruktív fideszes szakmabeli, például egy államtitkár, akivel egy tárgyalás miközben az ideológiai alapjukat nem feszegeti, de érezhető segítséget jelentene a lakhatási szegénységgel küzdők számára, akkor lehetne erről beszélni – válaszolta, hozzátéve: de nincs szakmailag autonóm középvezetés vagy egyáltalán kormányzás az országban, és minden, ami az ellenzéktől jön, az automatikusan a kukában köt ki, ezért nem gondolja, hogyha mazsolázhatnának a javaslat pontjaiból, akkor ezt meg is tennék. Tordai Bence megjegyezte: azért adnak be javaslatokat, hogy egy kicsit inspirálják a kormányt. Ha ugyanis valamelyik ügy számukra politikailag túlságosan kockázatos vagy veszteséges, akkor van, hogy ezekből merítenek ötletet. Ezért nem teljesen kizárt, hogy akár a kormányzati politikában vagy az állam által finanszírozott karitatív szolgálatok munkájában egyik-másik visszaköszön. Vannak jó gyakorlatok most is az országban, ilyen például, amit a Máltai Szeretetszolgálat – ha nem is tökéletesen, de – csinál a kistelepüléseken. Ez sokkal közelebb van ahhoz, amit a szociális szakma szeretne látni, mint az, ami hivatalos kormányzati gyakorlat, mert az egyenlő a nullával. 

A közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány végre felismerte, hogy a lakhatási válság megoldása nem tűr halasztást. Miből gondolja, hogy az Orbán-kormány most nyitottabb lenne a lakhatási válság megoldására? Tordai Bence válaszában kifejtette, néhány héttel ezelőtt keringett a sajtóban a kormányzat egyik háttéranyaga, az, ami a rezsim lakáspolitikájának az új irányait tartalmazta. Azóta ennek az elemeit nem erősítették meg, de látni, hogy a 2026-os kampány részévé tették a megfizethető lakhatás kérdését. Erre „rápörgött” a kormányzati kommunikáció is. Az egy másik kérdés, hogy a lakhatási válság alatt a kormány nem azt érti, hogy a legszélsőségesebb lakhatási szegénységi formákkal kellene valamit kezdeni. Ehelyett arról van szó, hogy a Fidesz szavazótáborában is jelen van már, a dolgozók, a vidéki középosztály is a bőrén érzi. Bár úgy kommunikálják, mintha Budapesten lenne a legnagyobb lakhatási válság, aminek nem a kormányzat, hanem a főpolgármester lenne a felelőse. Eközben több intézkedést is bejelentettek, igaz, a szakértők szerint egyik sem jelent érdemi megoldást.

„A kormány elsősorban most is azokat segíti, akiknek egyébként is van annyi saját erejük, amiből el tudnak indulni. A lakásépítéseket, illetve az önálló lakásszerzést támogatják, nem függetlenül attól sem, hogy Magyarországon az építőipar nagy részben NER-es kezekben van. Azt is látni, hogy bekerültek a kormány programjába olyan dolgok, amiket régóta követelünk. Így a lakáshelyzet javítását szolgáló kiterjedt kollégium építési programok. A Diákváros ismét napirenden van. Ehhez ugye népszavazást kezdeményeztünk, ami mellett kiállt a főpolgármester és az ellenzék is. Tehát vannak apró, előremutató lépések. Főleg, ha az egyetemistáknak megépül Budapesten 12-20 ezer kollégiumi férőhely, mert az érezhetően csökkentheti a lakásbérleti árakat nemcsak a diákoknak, hanem a családosoknak is. De ennél sokkal többre van szükség” – magyarázta Tordai Bence, majd hozzátette: a gazdaságösztönzés helyett a leginkább kiszolgáltatott emberek védelmét kell a középpontba állítani, és nem szabad megelégedni az ideiglenes félmegoldásokkal. Mára már minden negyedik magyar háztartást érinti a lakhatási szegénység. Jelenleg 2,8 millió ember él lakhatási szegénységben vagy komfort nélküli, egészségtelen, és/vagy túlzsúfolt és/vagy számukra alig megfizethető házban, lakásban a Habitat for Humanity friss jelentése szerint. A kilakoltatási moratórium alatt is számos adós, akinek a feje felett a kilakoltatás réme lebeg, azon töpreng, hogy fűtsön vagy egyen. Mindezért az ellenzék parlamenti vitanapot is kezdeményezett a lakhatási válságról, amelyet hétfőn tartanak.